Jelentkezzen be, hogy megtaláljuk a megoldást!
Telefon: 06-30-291-8357
(nem mindig tudjuk azonnal felvenni, kérjük legalább 8-10 csengetést várjon ki)
A viszketést kiváltó leggyakoribb OKOK és KEZELÉSÜK
Lokalizált vagy generalizált, akut vagy krónikus viszketés
Bőrgyógyászként megállapíthatom: a viszketés a leggyakoribb szubjektív panasz a praxisban. A viszketés, mint érzet, legnagyobb szervünk, a bőr specifikuma. Azonban nemcsak a helyi, bőrben kialakult betegségek (pl. ekcéma) vagy behatások (pl. csípés) okoznak viszketést, hanem a szervezet olyan állapotai is, melyek kihatással vannak a bőr élettani viszonyaira. Tehát viszketéssel nemcsak a bőrgyógyász, hanem minden szakterület képviselője találkozik. Az ok nagyon gyakran valamely belgyógyászati probléma. A viszkető bőrbetegségek ellátása viszont a bőrgyógyász feladata.
A viszketés
Kellemetlen szubjektív érzet, mely vakarásra sarkall. Fejlődéstanilag a paraziták bőrből való eltávolítása céljából alakult ki, napjainkban e funkciója másodlagos. Megmaradt, mint célszerűtlen, a beteg számára – krónikus esetben – sok szenvedést, pszichés zavarokat, a vakarás révén pedig a bőrkárosodás kockázatát magában hordó probléma.
A viszketést bármely, az ingerküszöböt meghaladó stimulus kiválthatja: mechanikai, hő, elektromos, de főleg kémiai inger. A fájdalom és viszketés idegi mechanizmusai élesen elkülönülnek: nem igaz, hogy „a viszketés gyenge fájdalom”. A fájdalom-ingerület „felülírja” a viszketést. Ezért van az, hogy a szétvakart, nyilvánvalóan fájdalmas sebek is elviselhetőbbek a betegnek, mint a viszketés: az enyhe fájdalom tűrhetőbb, mint az erős viszketés.
A vakarás általában hátrányos hatású. Jól ismert jelenség, hogy a csalán- vagy hangyacsípés vakarása fokozza a tüneteket. A krónikus viszketéshez társuló állandó vakaródzás pedig gyulladást vált ki, mely szintén viszket: ez a viszketés-vakarás ciklus. Továbbá bakteriális felülfertőzés súlyosbíthatja a képet, mely szintén viszketéssel járhat.
Viszkető betegségek bőrtünetei
A rovar-, csalán- és egyéb csípéseket, továbbá más sérüléseket nem sorolom ide, nem betegségek.
Mit láthatunk a viszkető beteg bőrén? A tünetek 3 nagy csoportba sorolhatók:
- pruritus sine materia: semmi kórosat nem észlelünk.
- nem specifikus tünetek: kivakarások [1. ábra], lichenifikáció (a bőr megvastagodása, durva rajzolata, csomók), színeltérések (sárgaság, melanosis [2. ábra] stb.).
- specifikus bőrjelenségek: jól meghatározott bőrbetegségek jellemző tünetei (pl. csalánkiütés [3. ábra], ekcéma [4. ábra]).
Specifikus bőrtünet észlelése esetén helyes a beteget bőrgyógyászhoz irányítani. Nem javaslom az otthoni vagy háziorvosi terápiás próbálkozást: pl. egy eredménytelen lokális szteroid kezelés sok olyan jelet fedhet el, mely a bőrgyógyász számára értékes támpontot jelenthet a diagnózisban.
Komplikálja a képet, hogy az ún. minimál dermatózisok (pl. tiszta emberek rühessége, dermatitis herpetiformis korai esetei, zoster sine herpete) specifikus bőrjelenségek nélkül is felléphetnek. Konzultáljanak nyugodtan bőrgyógyásszal.
Az ok keresése nem hátráltathatja a súlyos viszketéssel küszködő betegek tüneti kezelésének megkezdését. Ne becsüljük alul a viszketést a fájdalomhoz képest, ugyanolyan tűrhetetlen lehet.
Élesen el kell különíteni az akut és krónikus (6 hétnél régebbi) viszketést, mivel okaik és kezelésük lényegesen eltér. Az akut viszketések oka általában banális (pl. csípés, leégés), vagy bőrbetegség (pl. akut csalánkiütés, rühesség). A belgyógyászati eredetű viszketés kevés kivételtől eltekintve krónikus.
Viszketéssel járó betegségek
A bőrbetegségek tekintélyes része viszketéssel jár:
- csalánkiütés (allergiás, fizikai, autoimmun)
- ekcéma (allergiás, irritatív, atopiás)
- bőrszárazság (xerosis)
- pikkelysömör (ritkán)
- fertőző betegségek (bakteriális: pl. szőrtüszőgyulladás, vírusos: pl. herpesz, gombás: pl. lábujjak között, parazitás: pl. tetvesség, rühesség)
- daganatos betegségek (pl. mycosis fungoides)
A nem bőrgyógyászati eredetű viszketések, a teljesség igénye nélkül:
- vesebetegség
- májbetegség
- vérképzőszervi betegség (vashiány, vérszegénység, félig, vagy teljesen rosszindulatú kórképek)
- endokrin és metabolikus betegségek (pajzsmirigybetegség, cukorbetegség)
- daganatos betegségek
- fertőző betegségek (bélféreg/protozoon, HIV-fertőzés)
- ideggyógyászati (tumor, tályog, keringési zavarok, sclerosis multiplex, herpesz fertőzés után)
- pszichogén viszketés (félelem, stressz, kimerültség, depresszió, neurózis)
Eddig az általános viszketéssel járó betegségeket tárgyaltam, a pruritus azonban csak egy testtájra is lokalizálódhat. Ejtsünk pár szót a legalább olyan gyakori RÉGIÓFÜGGŐ VISZKETÉSEKRŐL.
A végbéltájéki viszketés a végbélnyílás köré vagy fenék tájon nagyobb területre is kiterjedhet. A gomba, féregpete vizsgálat mellett allergiás (illatosított wc papír), vagy irritatív (túlérzékeny bőr) oka is lehet.
Viszketés (pruritus) a hüvely belsejében, a hüvelymebenetben és a hüvely körül
is kialakulhat, hasonló okokból. Itt a gomba nemcsak a székletből, hanem gyakrabban a hüvelyből származik.
A viszketés kezelése
Specifikus kezelés
A legfontosabb a viszketés kiváltó okának kezelése, ezt terjedelmi okokból külön nem részletezem: az egyes belgyógyászati kórképek specifikus terápiája (pl. diabetes beállítása) hosszú távú javulást, gyógyulást eredményez a viszketés vonatkozásában is. Az eredmény lassabban mutatkozik meg, de tartósabb, mint a tüneti kezelésnél.
Nem-specifikus kezelés
Nem kevésbé fontos a beteg életminőségének javítása érdekében. Ha nem sikerül megtalálni az okot (pruritus of undetermined origin = PUO), akkor csak tüneti kezelésre van mód, ami ugyanakkor nagyon eredményes lehet. Azonban még ekkor se hagyjunk fel az ok kiderítésével. Időről időre újra ki kell vizsgálnunk a beteget, hiszen a viszketés hónapokkal megelőzheti az aktuálisan látens, későbbiekben manifeszt belbetegségek kialakulását.
Lokális kezelés
Lokalizált, vagy enyhe generalizált pruritus esetén önmagában is hatékony lehet.
Hidratálás
Főleg idős betegeknél a bőr hidratálása az első teendő; az időskori bőrszárazság – legalább társ-kórokként – szinte minden esetben szerepet játszik [3. ábra].
A megfelelő vivőanyag nagyon fontos: a legtöbb beteg nem tolerálja az okkluzív (füllesztő) zsíros kenőcsöket; preferáljuk a krémeket, tejeket, géleket, hidrofil kenőcsöket.
Hatóanyagként kiemelkedő az urea, ennek nemcsak bőrpuhító, hanem direkt viszketéscsillapító hatása is van. Jól keverhető konyhasóval, mely szintén nagyon jó bőrápoló: tengeri nyaralásról visszatérő betegek tartós tünetmentességről számolnak be.
Sós ureás hidrofil kenőcs receptje:
Carbamidi
Aqua dest.
Natrii chlorati
aa gta 5.0 (quinque)
Acidi salic.
gma 1.0 (unam)
Ung. glycerini FoNo
Ung. stearini FoNo
Ung. hydrophil. anion. FoNo
aa ad gta 100 (centum)
_________________________
MDS. külsőleg, testápoló
Anesztetikumok
A lokális anesztetikumok közül a lidocain és benzocain – a szenzibilizáló veszélye miatt – ellenjavallt, származéka, a polidocanol viszont jó viszketés-csillapító: nálunk Eucerin® 2% polidocanol lipidolajtusfürdő formájában van forgalomban.
Capsaicin
Alkoholos oldata tinctura capsici néven a VII. magyar gyógyszerkönyvben hivatalos galenusi készítmény, magisztrális oldatokba keverhető, kiváló viszketés- és fájdalomcsillapító szer. A substance P depletálása révén hat. Alkalmazása égő, csípő érzéssel jár, utána viszont órákig megszűnik a viszketés. Hígítatlanul ne használjuk. Elsősorban idegi eredetű viszketés és fájdalom esetén (pl. postherpeses neuralgia) alkalmazzuk.
Hűsítő készítmények
A mentol és kámfor 0.5%, a szalicilsav 1-2%-os koncentrációban javasolt. A hűtőfürdők és borogatások akut esetben, rövidtávon jó hatásúak, elhúzódó alkalmazásuk azonban kerülendő. Ugyanis a bőr lipidjei, vízmegkötő molekulái kiáznak, a bőr pár nap alatt kiszárad, a viszketés újra fokozódik.
Ugyanez a helyzet a rázókeverékekkel (pl. suspensio zinci aquosa vagy oleosa FoNo): ezek is csak akut viszketés esetén javasoltak, mert nagyon jól hűsítenek, de szárítanak.
Sajnálatos módon népszerű, de nem javasolt készítmények
A lokális szteroidok és kalcineurin-gátlók (Protopic®, Elidel®) gyulladásos bőrbetegségek viszketését jól csillapítják, belgyógyászati eredetű viszketésnél alkalmazásuk ellenjavallt.
Az antihisztaminok szisztémásan a legtöbb viszketést jól csillapítják. Helyileg alkalmazva viszont hatásuk nagyon gyenge, ráadásul erősen szenzibilizálnak, míg szisztémásan szinte soha. Az allergia kialakulásához elhúzódó behatásra van szükség. Jó tudni, hogy ha lokális kezelés nyomán allergia alakult ki, később szisztémásan sem adhatom a szert, ezért pl. a Fenistil® gél alkalmazása krónikus bőrviszketésben szigorúan tilos!
Szisztémás kezelés
Generalizált viszketés vagy súlyos lokális pruritus esetén a szisztémás kezelést is javaslom, mely mindenképpen háziorvos, szakorvos feladata.
Ugyanez vonatkozik a fényterápiára: ne dőljünk be a reklámoknak, a különféle lámpák csak bőrgyógyász kezében hatásosak.